Holistic Pulsing – „Lélekmasszázs”

“A bennünk élő örök gyermek visszavágyik az anyai biztonságba, a szeretet ölébe. Lett légyen az író, tanár, kétkezi munkás, vagy akár a felületen csillogó-villogó közszereplő. A lelke mélyén mindenki simogatásra vágyik.”  (Jókai Anna )


Holistic Pulsing – „Lélekmasszázs”

Születésünktől fogva, sőt, már magzati korunkban is hat ránk a világ, mely ezáltal állandó változásra kényszerít bennünket. Eleinte édesanyák szívdobogása hangol minket, kisgyermekként felfedezve környezetünket szüleink ölelő karjaiban nyugodhatunk meg. Kamaszként kialakítjuk saját szokásainkat, majd felnőtté válva ideális esetben felvesszük a ritmust, és tudjuk, érezzük, mikor engedjünk a változás késztetésének, és mikor álljunk még ellen egy kicsit. A problémák (testi, lelki, pszichoszomatikus tünetek) akkor keletkeznek, ha kiesünk ebből a mindent átható és irányító, ősi ritmusból. Éppen ezért fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő feltöltődésre, pihenésre, megelőzve ezek kialakulását.

A Holistic Pulsing „Lélekmasszázs” módszer egy, az ausztrál őslakóktól származó gyengéd, mégis intenzív lazítási technika. Az álom és az ébrenlét határán egyensúlyozva, a lágy, ringató, pulzáló mozdulatok és érintések váltakozásával megteremti a test-lélek-szellem közös harmóniáját, összekapcsolva az ősi ritmust saját belső ritmusoddal, és ezáltal:

  • enyhül a mindennapos stressz,
  • fel tudod szabadítani és ezután másra fordítani az állandósult stressz kompenzálására pazarolt energiádat,
  • hatásos támogatást kapsz az önismereti munkád során.
kép: pixabay

Kinek ajánlott? 

Magukat egészségesnek érző, csupán kikapcsolódni vágyó személyeknek segít az ellazulásban, illetve a nyugalom fenntartásában.

A szolgáltatás nem egészségügyi szolgáltatás, így nem tudja, és nem is kívánja az orvoslást helyettesíteni. Mint kiegészítő és támogató eszköz, meglepő sikereket képes elérni, azonban ilyen esetben kizárólag a kezelést végző szakember tájékoztatásával, beleegyezésével és javaslatával vehető igénybe.


Mire érdemes készülni előzetesen? 

A megbeszélt alkalomra kényelmes, laza ruhában érdemes érkezni, vagy azt elhozni, fázósoknak érdemes vékony hosszú ujjú felsőt választani. Egy-egy alkalom időtartama általában 50-60 perc.


Kinek nem ajánlott vagy tiltott a szolgáltatás igénybevétele?

– A szolgáltatás nem ajánlott:

  • főétkezést követő 1 órán belül
  • kiterjedt bőrprobléma esetén, ha a fogások fájdalommentes kivitelezése nehézkes
  • egyéb fizikai sérülés vagy izületi probléma esetén, ha a fogások fájdalommentes kivitelezése nehézkes
  • kiterjedt, gyulladt visszerek esetén
  • várandós állapotban, amennyiben a vendég előzetesen nem vett még részt „lélekmasszázson” , illetve a várandósság 6. hónapjától a szülésig (problémamentes várandósság esetén a vendég kifejezett kérésére végezhető)

– A szolgáltatás TILOS:

  •  fertőző betegség esetén
  •  láz esetén
  • alkohol ill. drog befolyása alatt álló személynél
  • veszélyeztetett terhesség esetén
  • műtét utáni vagy egyéb okból állandó orvosi felügyeletet igénylő személynél
  • életveszélyes állapotot előidéző betegség (stroke, infarktus, stb.) lezajlása utáni orvosi megfigyelés alatt álló személynél, gyógyszerbeállítási időszakban

Életveszélyes állapotot előidéző betegségen (stroke, infarktus, stb.) valaha átesett vendégek beállított gyógyszerek szedése mellett is csak írásos orvosi engedéllyel vehetik igénybe a szolgáltatást!


Visszajelzések:

„Nehéz leírni, milyen érzés, amikor nálad vagyok. Egyszer pihenés, egyszer száguldás. Néha csak testi érzéseim vannak, máskor mintha álmodnék, repülök, cikáznak a gondolatok, váratlan képek, gyerekkorból, a hétköznapokból, azokat is mintha biztos távolból nézném, akár egy filmet. Utána mindig úgy érzem, valami változik bennem. Próbáltam figyelni mi az, de még nem tudtam megfogalmazni. Érzem, hogy valami történik belül, mintha vinne egy hullám, ami tovább segít a mindennapokban.”

„Amit a legjobban szeretek, hogy olyan óvatosan, finoman érsz hozzám, puha minden mozdulat, érzem, hogy vigyázol rám, és körülvesz a szeretet. Amióta felnőttem, azóta senki sem figyelt így rám.”

„Egy-egy alkalom után úgy érzem, most mindenképpen megírom, mit éltem át! Aztán rájövök, hogy hiába, visszaolvasva meg sem közelíti azt, amit ott éreztem. Nem tudom szavakkal visszaadni, mi történik, meg kell élni, mert semmihez sem hasonló.”

„Az a helyzet, hogy híres lettél a sulinkban, úgyhogy pár anyukának megadtam az elérhetőséged, mert a lányom tanárnője szerint nagyon jót tettél vele és mindenkinek azt mondja, hogy ahhoz vigye a gyereket, akinél ő volt.”

„Nagyon érdekes, ahogy változik bennem, amit érzek. Először feszülten figyeltem, mi fog történni. Ahogy éreztem, hogy biztonságban vagyok, egyre jobban el tudtam engedni magam. Második alkalommal már nagyobb bizalommal feküdtem a kezed alá, sokkal könnyebben adtam át magam az élménynek, bár akkor még csak az számított élménynek, hogy képes vagyok nyugton feküdni egy órát a nap közepén. Ha valaki, te tudod, milyen nehezen tudok lelassítani. Megdöbbentem, miért szólsz pár perc után, aztán kiderült, majdnem egy óra telt el. Olyan érzés volt utána, mintha órákat aludtam volna, kipihentem magam, és lebegtem. Nagyon büszke vagyok magamra, hogy végre sikerült!"

„Tényleg érezni, meddig van rá szükség, hogy rendszeresen járjon az ember. Aztán ha megy már egyedül, és magamtól is megnyugszom, olyan szépen, simán csúsznak a hétköznapok. De jó tudni, hogy ha újra segítség kell, akkor hívhatlak és mehetek.”

„Nagyon fura volt, amit átéltem, miközben vártam, hogy végezzetek. (...) Tudtam, hogy valami olyan történik vele, ami neki nagyon fontos. Jó lett volna a részesének lenni, segíteni neki valahogy, de nem tudtam, én mit tehetnék. Ahogy ott ültem és néztem őt, éreztem, hogy rám is hat az egész. Becsuktam a szemem, és megpróbáltam a zenével együtt én is elindulni befelé. Éreztem, hogy erre nekem ugyanúgy szükségem lenne, mint neki, hiszem nekem is hiányzik, hogy adhattam volna tovább neki én? Akkor éreztem meg, hogy a gyerekek problémái tényleg összefüggnek a sajátjainkkal. Ijesztő volt, mert óriási felelősségnek tűnt. De reményt is adott, mert végre tudom, hogy tehetek érte én is. És most már azt is értem, miért mondtad régebben, hogy a gyerekek sokszor csak a szüleiket hozzák. Ő is elvitt engem.”

„Olyan érzés volt, mintha finom, meleg vízzel locsolgattál volna, mindig egy kicsit odébb.”

„Bevallom, voltak kétségeim, miközben a pörgő-forgó szélvész gyerekkel próbáltam tőled hazajutni. Óriási volt a kontraszt a nálad szelíden szundító és az utána a csillárra is felcsimpaszkodó változat között. De másnapra mintha kicserélték volna. Cserfes lett, bújós, végre megint gyereknek látom, a legjobb szó talán az, hogy „felszabadult” lett.”

„Nem tudom, tulajdonképpen miért kezdtél pont ezzel foglalkozni, én minden esetre nagyon örülök neki!”